Jessica Park- Szeretni bolondulásig

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.
Ő Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem- és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata- mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

Nem is tudom hogy kezdjem eme fantasztikus könyv értékelését.
Ahányszor bementünk a könyvesboltba, barátnőm mindig elmondta, hogy ez nagyon jó könyv, muszáj elolvasnom stb. stb. Aztán végül megfogadtam a tanácsát és megvettem a könyvet.
Nagyon tetszett benne, hogy nem tipikus gimis történet, hanem egyetemisták a szereplők. Betekintést nyerhettünk az egyetemisták életébe: albérletkeresés, tanulás, vizsgák, barátok, szerelem. Már az elejétől megfogott a történet és a végéig ugyanilyen izgalmas volt. Sőt, még izgalmasabb. (És sokkolóbb.)
A borító rögtön elnyerte a tetszésemet és olvasás közben jöttem rá, hogy a betűkön lévő minták mind utalnak egy-egy könyvbéli jelenetre.
A szereplők:
Julie: Nagyon szimpatikus volt, bár néha kissé idegesített, hogy mindenbe beleüti az orrát. Igaz, hogyha nem tette volna, akkor kb. semmi nem történt volna a könyvön át.
Matt: Bevallom, őt és a bátyját, Finn-t úgy képzeltem el, mint Jack és Finn Harries-t brit youtubereket. Lehet, hogy ezért, merthogy Finn-Finn, de aki ismeri őket tudja, hogy ez nem hátrány. Matt felkerült a Top 10 könyves álompasi listámra. Néha nem jöttek ki valami jól Julie-val, de Matt amúgy kedves és vicces srác. 

Celeste: Matt húga. A történet elején elég furcsa és különc volt, de amikor megismerkedett Julie-val, akkor elkezdett fejlődni és szocializálódni, és jó volt végigkövetni a fejlődését a történetben.

!!!SPOILER!!!
Semmi sem lepett meg annál jobban, mint amikor kiderült, hogy Finn halott. Egyáltalán nem számítottam rá, Matt jól játszotta el Finn "világjáró" szerepét. Érthető, hogy a szülők a munkába próbálják fojtani gyászukat, ám Julie segítségével ez (is) valamilyen szinten megoldódik.

Összességében: 5/5*
                                                                                                                       Eszter

Coffee Book Tag

Sziasztok! Arra gondoltam, hogy ma egy Book Tag-et fogok megcsinálni és egy kis keresgélés után rábukkantam a Coffee Book Tag-re, ami megtetszett és végül e mellett döntöttem. Amúgy nem vagyok nagy kávé-rajongó, de nincs vele semmi bajom, néha reggelente megiszok egy bögre tejeskávét. Na, de, akkor lássuk.


Feketekávé: Egy sorozat/trilógia, amibe nehéz belerázódni, de utána nem tudod letenni 
Ez Rebecca Donovan-  Csak lélegezz! trilógiája, pontosabban az Elakadó lélegzet (még csak azt olvastam) volt. Az elején egy kicsit unalmas volt számomra a történet, de ahogy haladtam, egyre jobban megtetszett és egyre gyorsabban haladtam vele.

Borsmentás mokka: Egy könyv, ami a téli időszakban mindig nagyobb népszerűségnek örvend 
Nem vagyok biztos benne, hogy ez a könyv nagyobb népszerűségnek örvend, de szerintem beleillik ebbe a kategóriába, mivel télen, pontosabban karácsonykor játszódik. Ez nem más, mint Marni Bates- Rocksztárt kaptam karácsonyra című könyve.

Forró csoki: A kedvenc gyerekkönyved 

Egyértelműen Bálint Ágnes- Szeleburdi család című könyve. Nagyon tetszett benne, hogy a fejezetek naplószerűen vannak megírva, és akkor, harmadikos-negyedikes fejjel legalább ötször újraolvastam, annyira tetszett. Lehet el kéne olvasnom még egyszer...

Dupla Eszpresszó: Egy könyv, ami az elejétől a végéig izgalmas volt 
Ebbe a kategóriába 2 könyvet is sorolnék: Marie Lu- Legenda és Böszörményi Gyula- Leányrablás Budapesten.

Starbucks: Egy könyv, amit mindenhol látsz 
Mostanában mindenhol Leiner Laura- Nélküled című könyvét látom, vagy Cassandra Clare- Csontváros című könyvét (természetesen az új borítóval). Egyiket sem olvastam még, de kíváncsi vagyok rájuk.

Hipster kávézó: Egy alulértékelt könyv
Én ide Beth Revis- Túl a végtelenen című könyvét sorolnám. A moly.hu oldalon is csak 84% százalékos az értékelése, holott szerintem ennél többet is érdemelne. (Sajnos a trilógia további 2 kötetét nem fordították le magyarra, pedig nagyon jó lenne.)

A tökéletes keverék: Egy könyv vagy sorozat, ami keserédes volt, de mindeközben tökéletes
Kemese Fanni- A napszemű Pippa Kenn. Mivel ez egy disztópia, nem a legvidámabb a hangulata, de a történet tökéletesen mutatja be a szerelmet, hűséget és az összetartást.

Hoppá! Véletlenül koffeinmenteset kaptam!: Egy könyv, amitől többet vártál 
Susan Ee- Angelfall című könyve. Nem volt rossz, de ennél jobbra számítottam.

Ez lett volna a Coffee Book Tag. :)

                                                                                                                          Eszter 

Marie-Aude Murail - Lakótárs kerestetik!

Talán már hallottatok erről a könyvről, nemrég jelent meg. Röviden összefoglalva a tartalmát, egy Kléber nevű 17 éves egyetemistáról, és bátyjáról, az értelmi fogyatékos Barnabéról (akit mindenki csak Sutyinak szólít) szól, ők keresnek a könyv elején társbérletet, ahol meghúzhatják magukat. Kléber, apjuk akarata ellenére nem akarja visszavinni a 24 éves Sutyit, és kedvenc plüssnyulát, Pupák urat a Malixroix Elmegyógyintézetbe, így rá, és négy új társbérlőjükre Enzo-ra, Emmanuel-re, Aria-ra és Correntinre  marad. Sutyi persze fenekestől felforgatja az életüket kettesben Pupák úrral, akire minden apróbb ügyét ráfoghatja.

Na jó, nem fogok nektek hazudni. Az elején rendkívül agy-leépítőnek tartottam ezt a Sutyit. Már az első oldalon nagyon, de nagyon idegelt. Nem vagyok hozzászokva az ilyenekhez, még könyvben. Több fejezeten át mardosta az idegeimet. De aztán meg már azt tettem, amit a körülötte élő többi szereplő: nevettem rajta. Mikor aztán bejött a szerelmi szál, azt hittem, na, oda a poén, de nem így történt. Ez a szegény, szerencsétlen Sutyi beleszól a többiek magánéletükbe, bepofátlankodik mindenki szobájába, otthagyja Pupák urat a templomban, és este várja, hogy az majd magától hazamenjen, stb, stb, stb. Közben Kléber is próbálja rendezni a szerelmi életét, a rendezést meg Sutyi szeretné mégjobban elrendezni, ez pedig sorra szüli a poénokat. Amikor a fiúk apjának közbenjárásával betoppan a szociális iroda munkatársa, miközben Sutyi -kivételesen- egyedül van otthon, és épp beöltözőset játszik, na annál a résznél nem voltam képes letenni a könyvet (sem amikor az apjuk mégis visszadugta őt az intézetbe, és... nem spoilerezek, nyugi! Már így is túl sokat mondtam..........), csak olvastam, és nevettem. Anyu be is nezett a szobámba, hogy mi bajom van.
Összeséggében egy nagyon jó, ütős, vicces kis könyv, én személy szerint egy fél nap alatt kiolvastam. Nagyon imádtam. Nem vagyok elfogult a könyvvel szemben, a pontozásnál a megérdemelt pontszámot kapja. Egyébként ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyet, semmi fantasy, nincsenek zombik, csak szerető testvérek és társbérlők vannak. Egy regény a másságról, az elfogadásról, és a feltétel nélküli testvéri szeretről.  
...na meg Pupák úrról. ;)

Értékelés: 5/5* (mondom, részemről simán megérdemli!)

                  Ági

Dodie Smith-Száz meg egy kiskutya

Tudtátok, hogy a Disney filmek hazudnak? Hogy valójában nem 99 kutyakölyköt fogadott be Pongo és Perdita, és hogy Pongo felesége eleve nem Perdita? Az igazság az, hogy Pongo felesége valójában egy Kisasszony nevű dalmata, akinek hamarosan kölykei születnek, akiket a gonosz Szörny Ella elrabol, és 82 dalmatakölyökkel tartja fogva Kisasszony gyerekeit a Pokoltanyán.
Egy valamit tartott meg a film: A 101 számot. A többit egy saját útra terelte, holott az igazság az, hogy előbb el kellett volna olvasni a könyvet, ami teljesen máshogy írta le a történetet. Én személy szerint először a filmet láttam. Hiba volt.
A Külső Körúton élő Dearly család nagy örömben van: Dearly úr kutyájának, Pongónak a felesége Kisasszony, dalmatakölyköket vár. Amikor megszületnek, az egyik halva születik, Dearly úr pedig megmenti ezt a kölyköt. Pöttöm lesz a neve. (A filmben nem így hívják.) Nem sokkal később Dearlyék állatorvosa, Kiváló Állatorvos (ki ad ilyen nevet egy állatorvosnak?) kijelenti, hogy kell egy pótmama. Dearly úr felesége rábukkan a májbarna foltos dalmatára, akit Perditának neveznek egy regény főhősének neve alapján ( latinul “perditus „ , aminek a jelentése elveszett ). Szörny Ella egy decemberi délután megjelenik, és elrabolja a 15 kölyköt. A Pokoltanyára viszi, ahol a Baddun testvérekre bízza a feladatot, hogy megölje őket. Pongo és Kisasszony a keresésükre indul, hogy kimentse őket, és még 82 társukat. Aki jó matekból, rájöhet, hogy ez így még csak 100 kutya. Igen. Én is rengeteg részleten meglepődtem. (VIGYÁZAT, SPOILER!! ........................................................................................................................ a 101. kutyán meg főleg. Sosem gondoltam volna, hogy Perdita elveszett férje lesz az. Sem, hogy nekik is vannak kölykeik az elrabolt kutyák közt. SPOILER VÉGE!) Mindig mondják, hogy a könyv jobb, mint a belőle készült film. Nos, ebben az esetben, nekem a film is nagyon tetszett, de a könyv! Hát az egyszerűen csodás volt! A sok, a filmből nem ismert részlet, a kutyapárt segítő rengeteg kutya... nagyon tetszett. Ajánlom mindenkinek.

Értékelés: 5/5* (részemről megérdemli azt a csillagot!)

Suzanne Collins - Éhezők Viadala trilógia

Ági

Szerintem mostanában nincsen sok olyan ember, aki Az éhezők viadaláról ne hallott volna.Ennek oka is van. A film nagyon jól meg van csinálva, de ez egy könyves blog, és a könyv -legalábbis a könyvmolyok szerint- egyébként is jobb. 

Az alapsztori bizonyára szinte mindenkinek ismerős. A Kapitólium minden évben megrendezi az Èhezők viadalát, ahová egy-egy fiút és egy-egy lányt sorsolnak ki minden évben, minden körzetből. Főszereplőink, Katniss és Peeta a legszegényebb körzetben, a 12.-ben laknak. Ők kerülnek a viadalra, amit csak egy ember nyerhet meg...

Engem Katniss, a főszereplő lány már a legelső oldalon megfogott. A stílusa, a jelleme. Minden. Ő gondoskodik a családjáról, amiért csodálom is. Szerintem nagyon talpraesett lány. Peeta, a másik főszereplő nekem kicsit ellenszenvesnek tűnt még az elején. Ez a véleményem változott a későbbiekben. Eléggé Gale felé húztam inkább, mert ő szimpatikusabb volt nekem. 

Maga a könyv nagyon megfogott. Le sem tudtam tenni. Igaz, a trilógia harmadik részének vége minimálisan unalmasnak hatott, sok leírás, panaszkodás volt benne. Ott egy-két oldalt átlapoztam, de nem hibáztatom magamat érte, ahogy az osztályban beszélgettünk azokkal, akik szintén olvasták, megtudtam, hogy ezzel nem vagyok egyedül. 

Fordulatos, izgalmas regény, az eseményeket szerintem nagyon jól megírták. Volt benne egy rakat olyan rész, amire még véletlenül sem számítottam volna. Nekem személy szerint nagyon tetszett az egész trilógia, kerek, egész történet (ami nekem fontos szempont egy könyvnél), a szereplők jól ki vannak találva. Nekem nagyon tetszett, eltekintve, ugye, a kicsit unalmas harmadik résztől... de összességében...

Értékelés:

5/4

Sziasztok!

Sziasztok! Üdvözlünk mindenkit Ági és Eszter könyves blogján! Mint a cím is mutatja, a blogunk könyvekkel foglalkozik.  Mi két nagy könyvmoly lány vagyunk, és úgy döntöttünk, elkezdjük ezt a blogot. A könyvekről véleményt írunk, igykeszünk nem spoilerezni közben ;) Reméljük, ti is akkora örömmel olvassátok majd a bejegyzéseinket, amekkora örömmel mi írtuk.
Ági és Eszter